Index.hu: Sokan nem értik, miért simogatjuk, puszilgatjuk őket

2018. szeptember 6., csütörtök 11:04

Az ember belép az újpalotai lakótelep peremén a Fejlesztő Gondozó Központ (FENO) földszintes épületbe, és egy másik univerzumban találja magát. Nem működnek a megszokott kommunikációs rutinjai, nem működik a beszéd, egészen másképp lehet csak szemkontaktust teremteni, furcsa hangok visszhangoznak mindenhonnan. 

Szerző: Bődey János, Miklósi Gábor / Index.hu

A FENO-ban súlyosan halmozottan sérült embereket gondoznak.
Ez az állapot többségüknél a kerekesszéket jelenti, valamint súlyos értelmi fogyatékosságot.
A 36 ellátott között kevés van, akinek az értelmi szintje elérné egy egyéves kisbabáét:
inkább a 6-7 hónapos a jellemző. Az átlagéletkor 36 év. Ők azok az emberek, akikkel
az utcán, a buszon, a boltban jó eséllyel sosem, vagy csak borzasztó ritkán találkozunk.
A FENO idén Jószolgálat-díjat kapott, a díj médiapartnere az Index.

Nem azért nemlátjuk őket, mert nem léteznek, hanem mert családjuk, segítőik számára autó
nélkül a város szinte járhatatlan. Az épített környezet, a tömegközlekedés kevés kivétellel nem
akadálymentes. Ettől elválaszthatatlanul a társadalom túlnyomó többsége pedig sincs felkészülve,
érzékenyítve rá, hogy ne elforduljon vagy borzongva sajnálkozzon, ha ilyen embereket lát,
hanem az élet részének tekintse, amin nincs megütköznivaló. Ezért kirívó a FENO-ban azt látni és
megélni, hogy egy elkötelezett csapat mennyire magától értetődő eltökéltséggel és természetességgel
tud olyan kliensekkel dolgozni, akikről kezdettől fogva tudni lehet, hogy nem hogy az önellátásra nem
lesznek soha képesek, de az számít nagy dolognak, amikor például pár év után az egyikük először
markol rá a kanálra. Ez az első lépés afelé, hogy egyedül tudjon enni, és ki tudja fejezni, ha valami
nem ízlik neki. Valahol itt kezdődik az önrendelkezés.
(Fotó: Bődey János / Index)

Egyik látogatásunk épp a gyereknapi kerti buli idejére esett. Ehhez persze azzal kell tisztában lenni,
hogy a FENO dolgozói a szociális szakmákban bevett "ügyfél" vagy "kliens" helyett általában csak
"fiatalokként" vagy "gyerekekként" beszélnek a gondjaikra bízott emberekről. Akkor is, ha
történetesen ezek a fiatalok gyakran jóval idősebbek egyik-másikuknál.
(Fotó: Bődey János / Index)

A pár éve felújított és akadálymentesített kertben párakapuval, pufipingponggal, célbadobással,
buborékozással, strandlabda-dobálással, a földre terített buborékfólián való átgurulással és
hasonlókkal szórakoztatják a gyerekeket, akiknek a többsége önállóan mozdulni se nagyon tud.
Egyáltalán nem az a lényeg, hogy valami úgy sikerüljön, ahogy azt a dolgozók kitalálták, hanem
hogy minél jobban stimulálják a fiatalokat. A dolgozók vihognak a suta mozdulatokon meg a saját
ügyetlenségükön, és ettől szép lassan a gyerekek is érzékelhetően feldobódnak.
(Fotó: Bődey János / Index)

 

A teljes portré-és fotósorozat támogató partnerünk, az INDEX.hu oldalán olvasható!

Megosztás E-mail