Index.hu: Sok férfit láttam itt térdelni, zokogni

2018. július 31., kedd 10:55

Dani bácsi – mindenki csak így szólítja. Így hívják a gyerekek és az anyák, akik az ország minden részéről az anyagi ellehetetlenülés vagy az otthoni bántalmazás elől a kaposvári Borostyánvirág Anyaotthonba menekültek, és itt leltek átmeneti menedékre. Dani bácsi – így szólította őt huszonéves korában az a nála jóval idősebb férfi is, aki az anyaotthon bejáratánál kísérelt meg öngyilkosságot, miután felesége és gyerekei oda menekültek előle. Pedig Dani bácsi, azaz Biró Dániel még most is csak 38 éves. Lassan 20 éve dolgozik itt, de amilyen történeteket hallott az ide menekülő nőktől, amilyen sorsokat látott, az alapján biztosan többet tud az életről, mint vele egykorú társai. Hivatásszerűen végzett szociális munkájáért idén Jószolgálat-díjat kapott.

(Fotó: Ajpek Orsi)

Dani bácsi – mindenki csak így szólítja. Így hívják a gyerekek és az anyák, akik az ország
minden részéről az anyagi ellehetetlenülés vagy az otthoni bántalmazás elől a kaposvári
Borostyánvirág Anyaotthonba menekültek, és itt leltek átmeneti menedékre. Dani bácsi – 
így szólította őt huszonéves korában az a nála jóval idősebb férfi is, aki az anyaotthon
bejáratánál kísérelt meg öngyilkosságot, miután felesége és gyerekei oda menekültek előle.
Pedig Dani bácsi, azaz Biró Dániel még most is csak 38 éves. Lassan 20 éve dolgozik itt, de
amilyen történeteket hallott az ide menekülő nőktől, amilyen sorsokat látott, az alapján biztosan
többet tud az életről, mint vele egykorú társai.

Van hova menekülni

Egy sima költözés sosem egyszerű dolog. Nehéz a megszokott környezetet otthagyni, és új helyen,
netán új városban új életet kezdeni. Gyerekkel mindez még nehezebb. A kaposvári anyaotthonba
az ország minden részéről érkező nők azonban nemcsak költöznek, sokan szabályosan menekülnek a
saját otthonukból. Abból az otthonból, ahol napi szintű bántalmazás és lelki terror jut osztályrészül
anyának és sokszor a gyereknek is. Az anyának néha azért több, mert a gyermekét is védi. Ha az
anyai ösztön erősebbé válik, mint a társfüggőség, a nők a gyerek érdekében ki tudnak lépni az
éveken át tartó bántalmazó kapcsolatból. Ez a bántalmazás sokszor a jog eszközeivel nem is
ragadható meg.

MERT MIT KEZDJEN A JOG AZZAL A HELYZETTEL, HA EGY FÉRFI KOPASZRA
BOROTVÁLJA A NŐ HAJÁT, BELEVIZEL AZ ÉTELÉBE ÉS BELENYOMJA A FEJÉT,
HOGY EGYE MEG?

Óriási bátorság kell ahhoz, hogy valaki lépni merjen. De hova?

(Fotó: Ajpek Orsi)

Ha egy nő eljut odáig, hogy nincs tovább, és elszánja magát a lépésre, azt elő is kell készíteni.
Sokan úgy jönnek ide, hogy titokban kezdik el összepakolni a ruhákat, a gyerekjátékokat és a
legszükségesebb dolgokat a kamrában. Meg kell várniuk, hogy férjük elmenjen otthonról, aztán
csomagokkal, gyerekekkel a kézben kell elindulniuk az ismeretlen felé.

A kaposvári anyaotthon nemcsak a bántalmazott nőknek nyújt oltalmat. Fontos segítség azoknak
az egyedülálló vagy egyedül maradt nőknek is, akik az anyagi ellehetetlenülés szélére jutottak és
nem tudnák eltartani gyermekeiket. Akár bántalmazott, akár egyedülálló anyáról van szó, a legtöbbjük
számára az az elsődleges, hogy együtt maradhassanak gyermekeikkel, azok ne kerüljenek távol
tőlük, ne kerüljenek intézetbe vagy nevelőszülőkhöz. Az anyaotthon esélyt ad nekik, hogy
gyermekeikkel együtt maradva próbálják meg rendezni az életüket.

Itt lakik például az a nő, akit saját bevallása szerint is rabszolgaként tartott a férje: csak a nő
dolgozott, de otthon csak akkor ehetett, csak akkor alhatott és csak akkor mehetett vécére,
ha a férje megengedte neki. Talán érthető, hogy ez pszichésen eléggé megviselte az évek során.
A szociális rendszer hagyományos válasza erre az lenne, hogy ha a nő pszichiátriai kezelésre
szorul és gyógyszert szed, akkor azért alkalmatlan anyának, ha pedig nem szedi, akkor meg azért,
így elveszik tőle a gyerekeit. Ez az asszony most itt él a gyerekeivel, és nincs vele probléma,
legfőképpen nem anyaként: ő a legaktívabb, aki programokat szervez a gyerekeinek, sétálni
viszi őket vagy színházba, és igyekszik minél több élményt adni nekik. Ahogy elmesélte:
ő születésétől fogva intézetben nevelkedett, tudja milyen az, ezért mindent el fog követni,
hogy az ő gyerekeinek ne ez a sors jusson.

Az erőszak nem válogat

Vannak, akik eredeti otthonukhoz képest itt jobb és rendezettebb környezetbe kerülnek. Másoknak
meg kell szokni a puritánabb berendezést, a közös vécét és zuhanyzót. Az egykori óvodából
átalakított intézményben 11 szoba van, ahol összesen 34 anyát és gyermeket tudnak elhelyezni.
A bántalmazott nők 4-8 hétig maradhatnak itt, az egyedülálló nők 1 év 6 hónapig, de a cél az,
hogy minél hamarabb saját lábukra álljanak és önálló életet kezdjenek. Az ide kerülő gyerekek
közül sokan itt járnak óvodába vagy iskolába, és az anyák közül többen itt találtak munkát.
A fluktuáció elég nagy: egy évben akár 160-180 nő és gyermek is megfordul itt.

A teljes portré-és fotósorozat támogató partnerünk, az INDEX.hu oldalán olvasható!

Megosztás E-mail